login



Oldalainkat 30 vendég böngészi

Látogatóink:


Mai lát.szám:177
Havi lát.szám:2979
Összesen:163447
Napi legtöbb647
Száml. kezdete2011-11-15

10. cikk - Csoportok

Ha valaki még emlékszik az első cikkre, abban említettük, hogy a 2010-es Missziós Hét hosszú távú célja az volt, hogy különböző kisközösségeket hozzunk létre, és az embereket ezeken keresztül vonjuk be az Egyházközség életébe. Továbbá ígéretet tettünk arra is, hogy be fogjuk mutatni ezeket a kisközösségeket. Ezzel a témával zárjuk le a cikksorozatot.

Az egyházközségekben működő csoportokat többféle módon lehet kategorizálni. Az egyik módszer szerint vannak lelkiségi és funkcionális csoportok. A funkcionális csoportok mindig valamilyen konkrét feladatot vagy feladatkört látnak el, és legtöbbször nem maguktól keletkeznek, hanem szükséges a létük, muszáj lenniük. Ezzel szemben a lelkiségi csoportok maguk szerveződnek, egyfajta pluszt adnak hozzá az egyházközség életéhez, színesebbé teszik azt.

Mi viszont nem ilyen csoportosítás mentén rendszereztük őket, hanem időbeli változásuk alapján. Eszerint háromféle kategóriát hoztunk létre: állandó csoportok, alkalmi csoportok és ideiglenes csoportok.

Állandó csoportok:

Az állandó csoportok közé azok a kisközösségek tartoznak, amik az év nagy részében aktívan tevékenykednek, és rendszeresen összejönnek a saját céljuk, vagy feladatuk ellátása érdekében.

Rózsafüzér Társulat:

A rózsafüzér egy több száz éve használatos ima a Katolikus Egyházban, ezért több helyen megtalálhatók az ezt imádkozó emberek csoportjai. Nincs ez máshogy az Inárcsi Egyházközségben sem, a Rózsafüzér Társulat talán az egyik legrégebb óta működő csoport. Ők azok az asszonyok és férfiak, akik a vasárnapi szentmisék előtt rózsafüzért imádkoznak. Három csoportjuk van, akik egymás között havonta cserélgetik a szentképeket (cedulkákat). A társulat tagjai minden nap elimádkoznak egy tized rózsafüzért valamilyen szándékért. Imádkoznak az egyházért, egyházközségért, betegekért, papokért. A tevékenységük azonban nem csak az imádságban merül ki, hiszen többször adakoztak már különböző eseményekre, fejlesztésekre is.

Egyháztanács:

Az egyháztanácsot igazából nem nagyon sorolhatjuk a kisközösségek közé, mivel egy funkcionális csoportról van szó, mégis fontos megemlíteni. Mindig is volt, van és lesz is. Túl sokat nem is szeretnénk róluk szót ejteni, hiszen az előző cikkben már közelebbről is megismerhettük őket. Aki esetleg nem olvasta, az elérheti ITT.

Ministránsok:

Az Inárcsi Egyházközségben nincs kimondottan ministráns-csoport, így őket sem lehet ténylegesen kisközösségnek nevezni, viszont funkcionális csoportként nem hagyhatjuk ki őket. A ministránsokat jól ismerjük, ők végzik a vasárnapi szentmiséken az oltárszolgálatot, segítenek a papnak a szertartásban, jelenlétükkel emelik a mise színvonalát. Az inárcsi templom felépülése óta minden itt szolgáló pap gyűjtött maga köré olyan gyerekeket, fiatalokat, akik segédkeznek a liturgiában, így már a kezdetektől fogva szinte minden vasárnap jelen vannak a ministránsok az oltár körül.

Ifjúsági Közösség:

Urbán Gábor 2011 őszén érkezett Inárcsra a Váci Egyházmegye Emberhalász Missziójának megbízásából azzal a céllal, hogy segítségével minél több fiatal kapcsolódjon be az egyházközségi életbe. Így alakult meg az inárcsi ifi. Az ifisek azóta is talán a legaktívabb tagjai az egyházközségnek, benne vannak a legtöbb kisközösségben, képviseltetik magukat szinte az összes rendezvényen, és eseményen. Minden olyan programot ők szerveznek, ami az ifjúsághoz kapcsolódik, rendeztek már szentségimádást, gyereknapot, nyitott templomok éjszakáját, plébánián alvós alkalmat, ifis táborokat, és egynapos programokat is. Az utóbbi években a leglátványosabb munkájuk a nyári hittanos táborok szervezése, és lebonyolítása volt.

Gitáros Énekkar:


Az Inárcsi Egyházközség első gitáros miséje 2008-ban, Kapás Attila atya idejében volt, amelyen vegyesen inárcsi és kakucsi tagok alkották az akkori csapatot. Vasárnaponként több misén is zenéltek Inárcson, Kakucson és Bugyin. 2010-ben különváltak, és létrejött az első olyan gitáros csapat, amely már csak Inárcson szolgált, és inárcsiakból állt. „Teljes az összhang” néven 2011-től kezdve rendszeresen felléptek a református templom ökumenikus koncertjein, az inárcsi templom karácsonyi koncertjein, vezettek gitáros szentségimádásokat és imaórákat. 2015-től „Forczek Judit és barátai” néven kezdték el rendszeresen Sillye Jenő és Kovács Gábor Keresztút c. művét előadni, amit Inárcson kívül a szomszédos egyházközségekben is előadtak már. 2018 elejétől kezdve „Inárcsi gitárosok” néven léptek fel. 2019-ben a legkisebbek bevonásával megalakult az Ifjúsági Énekkar, akik a vasárnapi gitáros miséken és a karácsonyi koncerten közösen énekelnek a csapattal.

Igekör:

Az Inárcsi Egyházközségben már többször volt próbálkozás imacsoport jellegű kisközösségek létrehozására, de ezek általában 1-2 évig működtek. A jelenleg aktív ilyen jellegű csoport, az Igekör 2017-ben alakult meg Urbán Gábor vezetésével. A cél egy olyan közösség megalkotása volt, ahol az emberek összejöhetnek imádkozni, különböző témákat megbeszélni. Az Igekör a kezdetekkor még kevés emberrel indult, akik előtte is aktívak voltak az egyházközség életében, és az idők során a résztvevők köre is változó volt, azonban a kemény mag mindig megmaradt, a csoport pedig stabilan működik a mai napig.

Alkalmi csoportok:

Az alkalmi csoportok szinte mindegyike funkcionális csoport, vagyis egy-egy feladat megvalósítása érdekében jönnek létre, és általában addig tartanak, amíg ezt el nem végzik. Alkalminak számítanak ezek a csoportok akkor is, ha ezek a feladatok bizonyos időközönként megismétlődnek.

Táborszervezők:


A táborszervezők mindig a nyári hittanos táborok megszervezésére, és lebonyolítására gyűlnek össze. Ez egy vegyes csoport, amelynek összetétele gyakran változott az évek során. Míg a táborok kezdetekor főleg szülőkből és hitoktatókból állt, akiknek az elejétől fogva segítettek az ifisek a tábor során, addig 2015-től már egyedül az ifisek vették át a szervezést, és az ő irányításukkal zajlott le a nyári táborok következő generációja. 2019-től kezdve a kis ifisek is csatlakoztak a táborszervezéshez. A nyári hittanos táborok előkészülete általában már a tél végén megkezdődik. A havi egy-két alkalmas találkozók során beszélik meg a tábor fontos dolgait, illetve lelkileg is felkészülnek a feladatra, tudatosítják magukban, hogy miért is mennek oda. Kiosztják a feladatköröket, kinek mi lesz a dolga, utánajárnak, milyen lehetőségek vannak a helyszínen, megtervezik az étkeztetést, és végül a tábor témáját és a heti programokat. Ahhoz, hogy az egy hetes nyári táborok jól működjenek, több hónapos előkészület szükséges, de az ott tapasztalt élmények, és az utána hallott visszajelzések alapján minden esetben megéri a fáradtságot.

Elsőáldozásra és bérmálkozásra készülők:

Az elsőáldozás és bérmálkozás mindig nagy ünnep az egyházközség életében, mivel beavató szentségeknek számítanak, éppen ezért szükséges a felkészítés azoknak, akik ezekben a szentségekben szeretnének részesülni. Elsőáldozás alapesetben évente van, amikor a gyerekek először vehetik magukhoz az Oltáriszentséget. Az elsőáldozókat a mindenkori hitoktató készíti fel, és kíséri őket figyelemmel a tanulásban. Ennek a felkészítésnek több fontos állomása is van, pl. az elsőáldozók bemutatása a közösség előtt templomi szentmise keretében, vagy az első szentgyónás. Bérmálkozásra alapvetően azok a fiatalok, felnőttek jelentkeznek, akikben megszületik a vágy, hogy jobban megismerjék a hitüket, elmélyüljenek a Szentírásban, a Szentlélek ajándékában szeretnének részesülni, és tudatos keresztények akarnak lenni. Ezért a bérmálkozás előfeltétele egy kétéves katekumenális felkészítés, aminek keretén belül lehetőség van arra is, hogy aki esetleg nem volt megkeresztelve, vagy nem volt elsőáldozó, az behozza a lemaradást. Inárcson a bérmálkozásra készülőket 2012 óta Urbán Gábor készíti fel. A jelenlegi bérmás csoportból alakult meg a kis ifi is.

Ideiglenes csoportok:

Ideiglenes csoportokon azokat a kisközösségeket értjük, amelyek már megszűntek, vagy szüneteltetve lettek, de talán egyszer újra elindulnak majd kisebb változtatásokkal. Ezeket azért említjük meg, mert elég sokáig léteztek ahhoz, és működésük során elég jelentősek voltak, hogy érdemes legyen róluk megemlékezni.

Keresztény Szülők Klubja:

2010 előtt még Kapás Attila atya indította el és vezette a Keresztény Családok Klubját, azonban a lelkes kezdés után néhány évvel a részvétel kezdett hullámzóvá válni, ezért a csoport szüneteltetve lett. Viszont egyre gyakrabban bukkant fel az igény a fiatal családosok között, hogy újra összejárjanak. Leginkább talán a 2012-es tari tábort követően fogalmazódhatott meg először, hogy újra lehetne valami családi összejövetel. A 2012-es Szilveszter, amit a szülők a gyerekekkel együtt közösen tartottak a plébánián, akkora siker lett, hogy ismét felerősödött az igény a közös találkozásokra. Laczkó Mihály atya irányításával végül ismét kialakult a plébánián való rendszeres összejövetel Keresztény Szülők Klubja néven. A témákat nagyrészt Misi atya tartotta, de előadtak meghívott családos párok is. Misi atya távozása után az Izsa család irányítása alatt folytatódott a csoport élete, majd Pető Gábor atya érkezésével új lendületet vett. Gábor atya témákat vitt, vendégelőadókat hívott, de az érdeklődés lassan kezdett csökkenni. Végül a csoport működése teljesen abbamaradt 2016-ban, és a keresztény családosok, szülők más kisközösségekbe olvadtak bele.

Karitász Csoport:


Az évtized elején a Váci Egyházmegyéből elindult egy kezdeményezés, hogy minden településen legyen egy helyi Karitász Csoport. Az Inárcsi Egyházközségben ez 2011 decemberében alakult meg. 2012-ben egy jótékonysági koncerten összejött annyi kezdőbevétel, amit már lehetett hasznosítani. A Karitász Csoport az évek során folyamatosan dolgozott a háttérben, de a leglátványosabb cselekedetei talán a Karácsony és Húsvét előtti időszakokban a hátrányos helyzetűeknek való adakozások, a ruhaosztások, a tartós élelmiszergyűjtések és az adventi cipősdoboz akciók voltak. Másik látványos programjuk a 2017-es Karitász Tábor volt, amiről már beszámoltunk egy korábbi cikkben.

Időközben megváltozott a jogszabályi környezet, szigorodtak a szabályok, és egyre nehezebb volt fenntartani ebben a formában a jótékonykodást, ezért az Inárcsi Karitász a 2019-es év elejétől fogva szüneteltetve lett. Természetesen ezzel csak a keretek változtak, a jótékonykodás továbbra is megmaradt, az Inárcsi Egyházközség ezután is szívesen segít azokon, akiknek szüksége van rá.

Mint látható, csoportok keletkeztek, megszűntek, szüneteltetve lettek, újraindultak, átalakultak, egybeolvadtak, és ez valószínűleg a jövőben továbbra is így fog folytatódni. Nem attól működik jól egy kisközösség, ha ragaszkodik a keletkezésekor meglévő alapjaihoz, tagjaihoz, hiszen folyamatosan változni és alkalmazkodni kell az új körülményekhez, új emberekhez. Talán az ideiglenes csoportok példája tükrözi legjobban azt, hogy ha van egy igény az emberekben, még ha nem is folyton ugyanolyan intenzitással, mégis megtalálja az utat ahhoz, hogy alakot öltsön.

Kedves Testvérek! Ezzel a résszel a tíz részes cikksorozatunk végére értünk. Reméljük, hogy mindenkinek tetszett, sikerült kellemes emlékeket felidéznünk velük, és bátorítást adni ahhoz, hogy a következő 10 év is tartalmasan, aktívan teljen VELETEK.