Kedves Isten!
Hittanórán mesélték, hogy mit csinálsz. Ki végzi a munkád, amikor szabadságra mész?
Bill

Egy verőfényes, nyári nap így kezdte a pap a misét:

- Testvéreim. Háromféle beszéd van a kezemben.

Kopogtatnak Szent Péter ajtaján.

Kinyitja az ajtót, de nincs ott senki. Becsukja az ajtót. Újra kopogtatnak. Újra kinyitja, azonban megint nincs ott senki. Újra becsukja az ajtót, de azonnal ki is nyitja és rákiált az illetőre:

Élt egyszer egy pap, aki esküje letétele után elindult világot látni. Hosszú éveken át vándorolt, mígnem elérkezett egy Isten háta mögötti kis faluba. Itt az általa hirdetett vallásban hittek, de templomuk nem volt; a legközelebbi, majd 25 km-re levő kisvárosba jártak templomba. A pap gondolt egyet, és az egyház támogatását kérve, a falu férfijainak segítségével saját templomot építtetett. Ettől kezdve minden vasárnap ő celebrálta a misét, adta össze a házasodókat és mondott imát a temetéseken. Sok év telt el így. Egy közönséges mise végeztével, egy kora tavaszi, hűvös vasárnap délelőttön, ahogy kiterelgette a gyülekezetet a templomból és zárta volna be a kaput, a templomkertbe lépett egy ismeretlen férfi. Szakadt ruhájában, koszosan odaállt a pap elé, és azt mondta:

- Képzeld, az én feleségem születésnapja és a névnapja is Karácsonyra esik.
- Nohát, micsoda véletlen!
- Dehogy véletlen! Mit gondolsz, miért pont őt vettem feleségül?

Négy szerzetes imádkozza együtt a zsolozsmát: egy bencés, egy ferences, egy domonkos és egy jezsuita. Egyszer csak kialszik a villany. Mi történik?
A bencés (merthogy tudja fejből) zavartalanul tovább mondja a zsolozsmát.
A domonkos prédikálni kezd a sötétségről és a világosságról.
A ferences imádkozni kezd, hogy legyen ismét világos.
Egyszerre csak felgyullad a lámpa...
A jezsuita ugyanis közben kicserélte a biztosítékot.